2010. március 1., hétfő

Ha Mazsi akkor Mazsi...



Szombaton volt a városi Mazsorett Gála melyen már az én kislányom is fellépett!Lázasan készültünk mi az egész család illetve ők is lelkesen gyakoroltak.Két számuk is volt egy botos és egy pom-pomos.Tündér életek voltak, nagyon ügyesek!:-))A képek nem sikerültek valami jól de a hangulatot tükrözik.
Ide tartozik zárójelbe az én kis "dilemmám", tudniillik én nem néztem jó szemmel kislányom eme ténykedését és ameddig tudtam tereltem el a mazsorett-től, én azt szerettem volna ha néptáncol. Csak.Mint Anya.Igen,igen én szerettem volna azt...!Ő mindig vágyakozott a többiekkel menni Mazsira.Persze érző Anyai szívem végül beadta a derekát és az ősszel elkezdte az órákat melyeket nagyon élvez és a tanár néni szerint nagyon jó érzéke van hozzá.Na bummmm...
Persze jár néptáncra is amit szintén szeret de egyenlőre semmi extra.Ott is vannak bemutatók de nem látom, hogy annyira élvezné mint a Mazsit...!
Azt látom én is,hogy van érzéke hozzá.Hát majd meglátjuk merrefelé billen, melyik erősödik meg!?
Persze én aki olyan kegyben részesülhettem, hogy kiskorom óta -többi közt-Drága Jó Ernő Bácsitól kaptam az útravalót, hiszen volt szerencsém végighallgatni csodálatos előadásait,énekeit,gyűjtéseit, melyet sok-sok ízben megismételt népfőiskolánkon és egy életen át a szívemben hordozom e kincset!Itt is szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszöntsem Őt, hiszen az idén 90 éves lett lett!Drága Ernő Bácsi!A Jóisten megáldja Erőben, Egészségben még nagyon sokáig!
Az én dolgom az, hogy a kislányom mögött álljak és támogassam abban amit szeretne, amiben örömét leli, amit szeretettel csinál!Éppen elkezdődött a Gála és ők még színpadra sem léptek de nekem már potyogtak a könnyeim!Most már én járok Gálára a gyermekemet nézni -éppen ugyanúgy ahogy az én szüleim annak idején- csak hát én nem Néptánc hanem Mazsorett Gálára...de hát ha Mazsi akkor Mazsi...!:-))

6 megjegyzés:

  1. Nagyon tündér a kislányod! Az enyém néptáncol és imádja. Régen én is néptáncoltam, de igazából nem befolyásoltam őt én sem. Elkezdett modern táncra is járni, de két alkalom után azt mondta, hogy soha többet, nem volt neki szimpi a csajszi, aki tanította. Én is minden fellépésén"Siratok", a szülők már megszokták, hogy én mindig bőgök :P De legtöbbször akkor picsorászok, amikor együtt lépünk fel, ugyanis egy éve az apjával mi is elkezdtük és volt már, hogy egy műsorszámot sikerült összehozni a gyerekekkel. Nagyon jó ez a néptánc, elég jó kis közösség alakult ki. Örülök,hogy a blogodra találtam és hogy van "közös múltunk".
    Még sok szép fellépést és könnyezést kívánok nektek!::))

    VálaszTörlés
  2. Timi, ez hihetetlen, ezt a bejegyzést én is írhattam volna! Zsófi lányom szintén mazsorettezik, és először én sem szerettem volna, megmondom őszintén, voltak ellenérzéseim. De most már nincsenek, mert nagyon jól csinálják, nagyon jók a koreográfiák és nagyon élvezik és én is nagyon büszkén nézem, mikor táncol!!! : )
    De mivel én is néptáncoltam régen, és szerettem volna, ha ezt Ők is megismerik, ezért összehoztam egy néptánc csoportot itt a faluban, úgyhogy oda is járnak a Lányok. (de a mazsit jobban élvezi Zsófi...)

    VálaszTörlés
  3. Jaj de örülök Neked és annak amit írtál!:-))Elméletileg nekem is lenne módom újra kezdeni a táncot csak az időm nagyon kevés és nem tudnám vállalni a turnékat,utazásokat sem a gyerekek elhelyezése végett:-((
    Bízom benne, hogy a kislányom is megtalálja azt amit szeret és szívvel-lélekkel művel majd!

    VálaszTörlés
  4. Szóval teljesen egy cipőben járunk?Egyébként én nem tartottam "sokra" ez a Mazsi dolgot, de most már belelátok, hogy kemény,kitartó,szorgos munka van a lányok mögött.Európa szerte turnéznak és csak úgy söprik be a díjakat!
    A néptánc csoport meg...hát nem semmi!Ügyi vagy,gratulálok!:-))Sok-sok örömteli órát kívánok!

    VálaszTörlés
  5. Az én gyerekeim kimaradtak a mazsorett őrületből. Náluk még nem volt divat. De nagyon édesek mikor ilyen kislányok mazsoretteznek, azt nagyon el tudom nézni! És milyen boldognak látszik a kislányod!Az jó ha valóban nagy örömmel csinálja,talán hosszú távon is megmarad a lelkesedése.

    VálaszTörlés
  6. Szerintem nemigen tehetsz mást, mint rugalmasan alkalmazkodsz.:) Hányszor hallottam, hogy az "én kislányomnak nem lesz Barbija", "az én kisfiam nem játszik plajsztésünnel", oszt mit látok legközelebb, mikor találkozunk? Naná, hogy Barbit meg dzsojsztikot! :). Minden kislány átmegy ezen a rózsaszín-barbi-icikepicikebarát-korszakon, a baj az, ha benne marad.:)

    VálaszTörlés